Hazautaztam hétvégére, és kb. fél nap alatt toltam be az Ida regényét Gárdonyitól. Régen volt hogy ennyire hajnalig olvassak valamit és hogy ennyire kisimuljak közben. Géza, (ha szabad...!) maga aztán ért ahhoz, hogy méltatlanul mellőzve legyen! Pedig amikor harmadikban magamtól olvastam az Egri csillagokat, emlékszem mennyire tetszett.