Amúgy mivel annyira szeretném szeretni a valentin-napot de sosem volt rá alkalmam, azt akartam, hogy ma este valami 'bassza meg mindenki' csapatós anti-valentinnapi bulikába megyek (mondjuk a Toldiba), mert nagyvárosi vagány nő vagyok és engem nem fog holmi egyedüllét megakadályozni az élet élvezetében. Aztán reggel felkeltem, nagyon fáradt voltam, itthon káosz volt, meg amúgy holnap benn kell lennem nyolcra, szóval úgy voltam vele, hogy lehet haza kéne jönnöm, kicsit ápolgatni magam, meg megszeretgetni magam egy forrócsokival.

Aztán végül fél tízig benn ültem melóban, best valentine's day ever!
 Bár ahogy az egyik kollégánk mondta, legalább azokkal vacsorázunk akiket a legjobban szeretünk (=saját magunkkal). Én mondjuk először a bérjegyzékemre gondoltam, de ja, ez is működik.